Segítő kezet, vagy épp akadályt jelent a mesterséges intelligencia Afrikának?
A szerző a Makronóm újságírója.
Mióta a mesterséges intelligencia népszerűvé vált, sok vita folyt arról, hogyan fogja megváltoztatni a társadalmakat: milyen hatással lesz a munkahelyekre, a választásokra, a tudományra, sőt az emberiség jövőjére. Ezek a beszélgetések azonban nagyrészt a gazdag országokra összpontosítottak, ahol az MI fejlesztése zajlik. Csakhogy elképzelhető, hogy a fejlődő országokban még nagyobb szükség lehet rá, hiszen ezeken a helyeken segítheti a felzárkózást is.
Oscar Darko-Sarfo ghánai borbély esete is ezt igazolja. Az afrikai férfi olyan betegséggel született, ami miatt a beszéde nehezen érthető. Most azonban azon 20 ghánai között van, akik a Google mesterséges intelligenciájával támogatott technológiát tesztelnek. A szoftver angol nyelven felismeri, hogy az illető mit mond, majd azt érthetőbb hangon utánozza.
Gifty Ayoka ghánai beszédterapeuta optimista az MI szerepével kapcsolatban hazájában és hasonló országokban. „Ha valóban magunkévá tudjuk tenni ezt a technológiát, az megkönnyítheti az emberek életét” – mondta. Ugyanakkor aggódik, hogy a ghánai állam és maga a társadalom nem lesz képes megfelelően befogadni egy külföldön kifejlesztett technológiát. „Tudatosság és képzés, valamint a helyi nyelvi és kulturális támogatás nélkül egyetlen alkalmazás sem lesz hasznos, bármilyen okos is legyen” – tette hozzá.
A Google automatikus hangfelismerő technológiája csupán egy példa arra, hogy a mesterséges intelligencia hogyan segíthet a kutatók által „alacsony erőforrású környezeteknek” nevezett területeken jelentkező problémák kezelésében. Az MI-t Afrika több részén is használják: Zambiában az orvosi diagnosztika javítására, Kenyában a termésbetegségek felismerésére, Etiópiában pedig az oktatási anyagoknak a diákok igényei szerinti testreszabására.
A technológia támogatói szerint a mesterséges intelligencia segíthet a szegényebb társadalmaknak átugrani a fejlődés egyes szakaszait, ahogyan sok ország a vezetékes infrastruktúra hiánya ellenére lelkesen fogadta a mobiltelefonokat az ezredforduló után. Amint elterjedtek ezek az eszközök, új innovációk követték őket.
Az optimisták szerint az MI hatalmas lehetőség a fejlődésre. A gépi tanulás révén olyan eszközöket adhat az egyének, a vállalkozások és az államok kezébe, amelyek forradalmasíthatják a mindennapi életet.
Sokan azonban attól tartanak, hogy az MI pontosan az ellenkező hatást érheti el, és azon gazdagabb nemzetek előnyeit erősítheti, amelyeknek eleve több számítástechnikai kapacitása és mérnöke van, míg a többi ország lemarad. Bright Simons, az accrai IMANI Centre for Policy and Education társalapítója szerint Afrika kevesebb mint 0,5 százalékát adja a világ gépi tanulási és nagy nyelvi modelljeinek. „Már most is sokkal alacsonyabb szintről indulunk a világ többi részéhez képest” – mondta.
James Manyika, a Google technológiai és társadalmi ügyekért felelős alelnöke – aki Zimbabwében nőtt fel – szerint a lemaradás kockázata miatt még fontosabb, hogy a kontinens előrelépjen. Úgy véli, hogy
a mesterséges intelligencia túl nagy lehetőség Afrikának ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyja”.
Tavaly májusban Brad Smith, a Microsoft elnöke beszédet mondott Kenyában, ahol cége 1 milliárd dolláros befektetését jelentette be. Az Abu-Dzabiban működő G42 nevű MI-vállalattal együttműködve a Microsoft egy „átfogó digitális befektetési csomagot” épít, amely magában foglal egy geotermikus energiával működő adatközpontot és egy innovációs labort.
Smith szerint a mesterséges intelligencia egy olyan technológia, amely hasonló hatással lesz a világra, mint a nyomda vagy az elektromosság. Míg Afrika részben kimaradt a korábbi forradalmi technikai újításokból – 142 évvel Thomas Edison találmánya után az afrikaiak 43 százaléka még mindig nem fér hozzá az elektromossághoz –, Smith szerint ez nem feltétlenül lesz igaz az MI-re is. „Három dolgot kell összehozni: humán tőke, pénzügyi tőke és technológiai innováció” – mondta.
Azt is hozzátette, hogy nem egyszerű adatközpontokat, fejlesztőket és egyéb erőforrásokat gyűjteni Afrikában, de nem lehetetlen.
Az oktatás az egyik olyan terület, ahol a szakértők nagy lehetőségeket látnak az MI-ben mind az interaktív, mind az általánosságban a releváns nyelveken történő oktatás révén. Afrikában több mint ezer nyelvet beszélnek, ám a gyarmati múlt öröksége miatt a tananyagok többsége angolul vagy franciául készül, ami hatalmas hátrányt jelent a diákok számára, akik második vagy harmadik nyelvként tanulják ezeket.
Az A2SV MI-alapú „személyre szabott tanulási” programja, a SkillBridge Etiópia két leggyakrabban beszélt nyelvén nyújt segítséget a diákoknak az egyetemi felvételi vizsgára való felkészüléshez. Az idén közel 675 ezren próbálták letenni a vizsgát, de ez mindössze 5,4 százalékuknak sikerült. Az MI-rendszerek a reményeik szerint javíthatják az eredményeket és segíthetik az oktatási rendszer megerősítését.
A mesterséges intelligencia használata az egészségügyben ennél azért kockázatosabb. Ha egy oktatásra specializált chatbot félresiklik, a diák megbukhat a vizsgán. Amennyiben azonban egy orvosok számára kifejlesztett változata téved, a beteg meghalhat. Ennek ellenére sokak szerint a pohár félig tele van. Néhány mesterséges intelligenciával kiegészített orvosi eszközt már széles körben használnak a gazdag országokban, és ezeket egyre többen alkalmazzák a szegényebbekben is. Ilyen például a kézi ultrahangkészülék, amely képes elemezni és értelmezni a felvételeket vagy a mellkasröntgen-felvételeken a tuberkulózist kiszűrő rendszer. Többen úgy vélik, hogy
még a kevésbé tökéletes mesterségesintelligencia-eszközök is javíthatják az egészségügyi ellátórendszereket nemcsak az afrikai, de más fejlődő országokban is,
annak ellenére, hogy egy becslés szerint évente több mint 8 millió halálesetet okoznak. A harvardi Todd Lewis és társai kilenc szegény és közepes jövedelmű államban figyeltek meg kétezer nemrég végzett egészségügyi alapellátásban dolgozót. A vizsgálatból kiderült, hogy a klinikai irányelvek által megkövetelt alapvető fontosságú feladatokat csak az esetek felében végezték el helyesen.
Sokan a hagyományos orvoslásra hagyatkoznak, amelynek a nagy része haszontalan vagy akár még káros is. A dél-afrikai népi gyógyítók például néha sebet ejtenek a betegeken, majd higannyal átitatott mérgező porral dörzsölik be őket. Az MI-eszközöknek pedig nem kell tévedhetetleneknek lenniük ahhoz, hogy ennél azért jobb megoldást kínáljanak.
E technológiának fejlődnie kell, a felhasználóinak pedig meg kell tanulniuk, hogyan hozzák ki belőle a legtöbbet – véli Francisco Barbosa, egy az egészségügyi dolgozók tudását kiegészítő MI-eszközön dolgozó csapat egyik tagja. Bízik is abban, hogy ez így fog történni.
„Egy új kórház felszerelése több millió dollárba kerül. Egy új orvos kiképzése évekig tart. Ha a mesterséges intelligencia segíti a dolgozókat abban, hogy több beteget kezeljenek sikeresen, hogy ne kelljen kórházba menniük, akkor Brazília nagyobb kiadások nélkül is egészségesebben tarthatja a lakosságát.”
Körülbelül 2,5 milliárd ember él olyan háztartásban, amely egy apró földterülettől függ. Egészen a közelmúltig az ilyen gazdaságok teljesítményét nehéz volt mérni: a műholdképek nem voltak elég élesek, és az ezekből nyert adatokat túl nehézkes volt elemezni. Azonban Marshall Burke, a Stanford Egyetem munkatársa és szerzőtársai a Science című szaklapban nemrég megjelent tanulmányukban megállapították, hogy a műholdas képalkotás és a gépi tanulás javíthatná a fejlődő országok adatainak minőségét és időszerűségét. A területek pontos felmérésével pedig jobbá lehetne tenni a terméshozamot például a növények megfigyelésével, így a szerzők szerint ez a technológia segíthetné a vidékiek megélhetését.
Emellett a fejlettebb időjárás-előrejelzések is növelhetnék a hozamot. Az amerikai Atmo vállalat szerint az általuk fejlesztett, mesterséges intelligenciával működő prognózis százszor részletesebb és kétszer pontosabb, mint egy hagyományos meteorológiai előrejelzés, mivel az MI sokkal gyorsabban dolgozza fel az adatokat, ráadásul költséghatékony. A cég vezetője, Alex Levy szerint a szélsőséges időjárás miatt egyébként is nehéz a fejlődő országok helyzete, hiszen „ahol a legszélsőségesebbek a körülmények, ott a legrosszabbak az előrejelzések is”, így eleve nehéz felkészülni a váratlan helyzetekre.
A Samsung bejelentette, hogy az év első felében piacra dobja régóta várt mesterséges intelligenciával (MI-vel) felszerelt robotját, a Ballie-t. A guruló robotasszisztens egyesíti magában a mesterséges intelligencia, az okosotthon-vezérlés és a hordozható projektor funkcióit. A CES 2025 technológiai kiállításon bemutatott eszköz jelentős előrelépést mutat a 2020-as koncepcióhoz képest
A finn Oura 200 millió dolláros tőkebevonást hajtott végre, ami 5,2 milliárd dollárra emelte a cég értékét. Az okosgyűrűket gyártó vállalat sikere jelzi, hogy az egészségügyi technológiai szektor továbbra is vonzó befektetési célpont. Az Oura értékesítése tavaly több mint duplájára nőtt, ami mutatja a viselhető technológiák iránti növekvő keresletet
2000 óta összesen 608 meggyilkolt misszionáriust és lelkipásztori munkást regisztráltak világszerte.
A mesterséges intelligencia megjelenése a hadviselésben radikálisan formálja át a modern háborúk arculatát. Az autonóm fegyverek fejlesztése komoly etikai kérdéseket vet fel, miközben a nagyhatalmak versenyfutása már elkezdődött.
A Huawei célja, hogy az autóipari beszállítók között a német Bosch kínai megfelelője legyen – derült ki Hszü Cse-csün elnök nyilatkozatából. A vállalat nem tervez saját gépkocsikat gyártani, hanem ehelyett a hardver és a szoftver fejlesztésére koncentrál. A kínai techóriás már most számos autógyártóval működik együtt, és tavaly 655 millió dolláros bevételt ért el az autóipari üzletágában.
Így alakítják át a két ország kapcsolatát az ígéretes kulturális, gazdasági és energiaprojektek.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
